Községek Magyarországon
fejlec

Nagycsepely község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Somogy megye
Kistérség: Balatonföldvári kistérség
Lakosság: 399 fő
Terület: 19.8 km2
Népsűrűség: 20,15 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 84

Fekvése

Somogy megye északi részén az un. Külső-Somogyi dombságban található. Balatonszárszótól 10 km-re Balatonföldvártól 15 km-re fekszik. Un. zsáktelelpülés.

Története

  • Nevének eredete: "...eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel személynévből (mely török vagy szláv eredetű), egy másik szerint a magyar népies cseplye ~ csepely "sarjadék erdő, bokros cserjén hely" jelentésű szóból származik." – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (34. p.) Ő személynévi eredetűnek tartja. A nagy előtag megkülönböztető szerepű, és a 20. század elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.

Első írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeiből harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. Chepel faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiűzése után telepítették be.

1855-ben a kolerában elhúnyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A II. világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A tsz-ek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 1951-1959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az un. "kulákok", a másikban a "szegények" voltak. 1970-től Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községét 1977-ben Balatonszárszóhoz csatolták, és ott működött a közös tanács. 1990-ben a 534 fő lakta a falut. A redszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében 2006-ban adták át az M7-es autópályát.

Nevezetességei

Forrás

  • Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.

Következő községek

Nagycserkesz | Nagydém | Nagydobos | Nagydobsza | Nagydorog | Nagyecsed | Nagyér | Nagyesztergár | Nagyfüged | Nagygeresd | Nagygörbő | Nagygyimót | Nagyhajmás | Nagyhalász | Nagyharsány | Nagyhegyes | Nagyhódos | Nagyhuta | Nagyigmánd | Nagyiván | Nagykálló | Nagykamarás | Nagykanizsa | Nagykapornak | Nagykarácsony | Nagykáta | Nagykereki | Nagykökényes | Nagykölked | Nagykónyi | Nagykőrös | Nagykorpád | Nagykörű | Nagykovácsi | Nagykozár | Nagykutas | Nagylak | Nagylengyel | Nagylóc

További községek

Igal | Polány | Farmos | Pécsbagota | Rápolt | Bogyiszló | Vág | Őrtilos | Németfalu | Ikrény | Rásonysápberencs | Drávaszerdahely | Pécsudvard | Csér | Vasegerszeg | Heresznye | Tapsony | Felsőrajk | Piskó | Dabas | Sótony | Boldogkőújfalu | Tatabánya | Bükkszék | Óhíd | Nagybárkány | Husztót | Magyarpolány | Rábaszentmiklós | Köblény | Óbarok | Nyergesújfalu | Tiszabezdéd | Kázsmárk | Sérsekszőlős | Nemesrempehollós | Kissikátor | Sopronhorpács | Dénesfa | Miske | Korlát | Mélykút | Sándorfalva | Tornakápolna | Nagygyimót | Molnári | Pap | Nagyecsed | Gyugy | Kamut